Benedek András

A Gettier paradoxonokra válaszoló ismeretelmélet, a deskriptív post-Kuhniánus tudományfilozófia és a modern neveléselmélet több hullámban is a normatív tudás és a normakeletkezés kérdéseit állította a megismerés, a közösségi tudás, ezen belül a társadalomtudományi megismerés középpontjába. Ezzel párhuzamosan nemcsak a kognitív pszichológia és a közgazdaságtan, hanem a politikatudomány, a jogi ismeretelmélet, az antropológia és számos más társadalomtudományi terület fogalmi és technikai apparátusának részévé váltak azok a játék- és tanuláselméleti kategóriák, melyek a társadalomtudományok "darvini revolúciójának" eredményeként a legkölönbözőbb területeken használt fejlődés-fogalmak megalapozására, a normatív szabályozás és az evolutív közösségi kooperáció szembeállítására szolgáltak. A játékelméleti kooperáció-fogalmak és a tanuláselméleti fejlődésfogalmak elemzése a hagyományos és leegyszerűsítő szembeállítás megkérdőjelezéséhez vezet rámutatva arra, hogy az alapkutatások éppen a normakeletkezéssel és elsajátításással összefüggő fejlődésfogalmak analitikus mechanizmusainak feltárására irányulnak. Ismeretelmélet és megismeréstudomány összefüggésében a fejlődés mibenlétének kérdésére választ tudományelméleti szinten ezért éppen a normatív tudás analitikus elemzései, a kooperatív szociál-pszichológiai mechanizmusok megértést szolgáló leírásai, a kooperatív viselkedés játék- és rendszerelméleti modelljei adhatnak.