BIOSZEMANTIKÁK ?

Bertényi Gábor

Theodore Dobzhansky tézise - miszerint a biológia egész tudományának csak az evolúciós gondolatkör ad értelmet - fokozódó iramban igyekszik tért hóditani a kognitiv tudományok egyes területein is. E felfogás markáns megjelenése a természetes nyelvek szemantikai elemzésében, valamint e magyarázóelv létjogusultsága képezi jelen dolgozat vizsgálati tárgyát.

Senki sem kételkedhet komolyan abban, hogy a nyelvi fakultás mai formájához valamilyen módon illeszthető ilyen- vagy olyan evolúciós előtörténet. Mindez azonban közel sem elégséges ahhoz, hogy bizonyos mentális eseményeket naturalizálandó a nyelvi reprezentációt (ultra)darwini elven feszitsük bele egy rigiden adaptiv keretbe.

Hasonlóképpen egy naturalizált-biologizált-evolúciós ismeretelmélet (mint tarthatónak tűnő metateória) elfogadásával sem magától értetődő a derivativ úton történő eljutás az evolúciós pszichológiáig - központi elemként kezelve adaptivitást.

A propozicionális-jellegű tudás illetve a propozicionális attitűdök, mint komputácionális alapegységek tartalommal való feltöltésénél a legtöbb szemantika externalitásra kényszerül, válfajának megfelelően más-más elveket hangsúlyozva. Az információs szemantika (DRETSKE) a szenzoriális primitivumok kovariációját, a funkcionális szerep szemantika (FODOR) pedig valamiféle nomologikus szükségszerűséget tételez e folyamat mögé.

Az externális viszonyulást megalapozandó jó kiútnak tűnik a cirkularitásból a nyitás a filogenetikus múlt felé. Evolúciós alapon teleológiát kölcsönözni egy funkcionális elméletnek azonban magában rejti a 'panglosszi funkcionalizmus' (PAPINEAU) veszélyét, ahol egy adott funkciót bármilyen előtörténet legitimálhat. Igazságfeltételek helyett e ponton szerepet kaphat a 'beválási siker szemantikája' (WHITE).

Egy pregnánsan evolúciós, adaptiv funkciókkal operáló nyelvelmélet szemléltetésére a - MILLIKAN munkáin keresztül hírhedtté vált - bioszemantikai irányzatot járnám körül, rámutatva azokra a pontokra, ahol az elmélet problémásnak tűnik. Ilyenek a:

• téves repzenetáció kérdése
• a nyelvi funkciók (BÜHLER) önkényes rangsorolása
• a gradualitás mögöttes gondolata az evolúciós múlt leképezése során
• egyfajta verifikácionista alapattitűd

Bühler, K. 1934: Sprachtheorie, (Jena).

Dretske, F. 1981: Knowledge and the Flow of Information (Cambridge MA: The MIT Press).

Fodor, J.A. 1994: The Elm and the Expert: Mentalese and its semantics, (Cambridge MA: The MIT Press).

Millikan, R.G. 1984 Language, Thought, and Other Biological Categories (Cambridge MA: The MIT Press).

Millikan, R.G. 1998: "With Enemies Like these I Don't Need Friends", (Behavioral and Brain Sciences Vol 22.1 pp. 89-100.).