Chadaide Zoltán, Tompa Tamás

SZTE ÁOK Élettani Intézet

Előadásunkban, mely két részből áll, az agy konstruktív tevékenységének egy eminens példáját ismertetjük. Képesek vagyunk fizikailag jelen nem levő vonalak határolta alakzatok észlelésére. A jelenség közismert, háttere kevésbé.

Előadásunk első részében a jelenség elméleti hátterével foglalkozunk. Az illuzórikus kontúrok fizikailag jelen nem levő, mégis látható vonalak. Észlelésük mint jelenség komoly probléma elé állítja a látórendszer teoretikusait és a modellkészítő szakembereket. Az elméleti viták a top-down folyamatok involváltságától egészen az antireprezentacionalizmusig terjedő kérdéseket érintenek. Észlelésük fejlődésének vizsgálata fontos információkkal szolgálhat a látórendszer egészének fejlődését és kódolási stratégiáit illetőleg. Tárgyalásunkban röviden áttekintjük az egyes nézeteket alátámasztó kísérleti evidenciákat.

A második részben saját kísérleti eredményeinket és módszerünket ismertetjük. Makákó majom inferotemporális agykérgéből vezettünk el egysejtaktivitást. A látórendszer ezen része a látott kép textúrával, színnel, formákkal kapcsolatos aspektusait dolgozza fel, az innen elvezethető neuronok komplex alakzatokra való szelektivitásukat akkor sem vesztik el, ha az ábrák jelentős fizikai, de nem perceptuális transzformációkon esnek át.

Kísérleteinkben azt vizsgáltuk, hogy a valódi és az illuzórikus kontúrok közötti variánsok, melyek identikus felületeket határoznak meg, hogyan befolyásolják a sejtek válaszát. Eredményeink azt mutatják, hogy a magasabbrendű látókérgi területek illuzórikus kontúr feldolgozása eltér olyan prezentációkétól, melyek perceptuálisan hasonló jellegeket hordoznak.