A megismerés mint esetleges folyamat

Lukovits István

MTA Kémiai Kutatóközpont, 1525 Budapest, Pf: 17.

E-mail: lukovits@chemres.hu

Amióta Kuhn a tudományos forradalmakról szóló nevezetes elméletét

megalkotta, számos más, a tudományos fejlõdésrõl számot adó elmélet

(Feyerabend, Lakatos, Laudan, Polányi, Quine, stb.) született. Elõadásomban

amellett fogok érvelni, hogy a fenti modellek mellett léteznek olyan

megismerési folyamatok, amelyrõl az említett elméletek nem adnak számot. A

"tanulás-paradoxon" megvitatásával kimutatom, hogy jelentõs felismerések a

puszta véletlen - ilyen a radioaktív bomlás, ill. a penicillin felfedezése -

útján is születhetnek. Wittgenstein szerint a deduktív következtetések nem

vezethetnek teljesen új eredményre. Véleményem szerint azért nem, mert az

alapul szolgáló (elméleti) modellek szükségszerûen korlátosak, ezért

diszpozíciókról sok esetben nem képesek számot adni, bár alkalmasak lehetnek

jelenségek utólagos értelmezésére. Az elõadásban megpróbálom kimutatni, hogy

az induktív következtetések sem vezethetnek minden esetben új ismeretekhez,

mert, - amint azt a Goodman féle példa mutatja, - adott esetben nem tudjuk

eldönteni teljes biztonsággal, hogy a lehetséges diszpozíciók közül melyik

valósul meg. Bemutatok (a kémia területérõl) olyan példákat, amelyek azt

igazolják, hogy hamis elméleti modell alapján is lehet sikeres

elõrejelzéseket tenni (és Nobel dijat kapni). A fentiek alapján az, amit

Kuhn "normál tudományos folyamatnak" nevez, inkább tekinthetõ

eszméletvesztésnek, mintsem tudomány fejlõdésének.

Istvan Lukovits

Chemical Research Center

Hungarian Academy of Sciences

H-1525 Budapest P.O.B. 17, Hungary

Phone:+36-1-325-7900/505, Fax:+36-1-325-7554

E-mail:lukovits@cric.chemres.hu