Székely Anna¹, Elizabeth Bates², Pléh Csaba³

1Pszichológus hallgató, ELTE-BTK, ²Cognitive Research Laboratory, University of California, San-Diego, ³Megismeréstudományi Csoport, Pszichológiai Tanszék, Szegedi Tudományegyetem

Ebben a vizsgálatban 795 egyszerű vonalas ábrán bemutatott tárgyak és cselekmények megnevezési teljesítményét (reakcióidő, alternatív válaszok száma, stb.) hasonlítottuk össze angol és magyar nyelven. A képek megnevezésekor a lexikális tartalom előhívásának latenciaidejét számos tényező befolyásolja: pl. szógyakoriság, szóhosszúság, stb. Tárgyakkal kapcsolatos vizsgálatokban jellemzően a rövid, magas gyakoriságú szavak megnevezési latenciaideje volt rövidebb (Snodgass, 1996, Bates és mtsai., 2000). Azonban a jelen vizsgálat eredménye az, hogy az igék jellemzőbben rövidebbek és gyakoribbak (a tárgynevekhez képest), viszont a megnevezésükhöz szükséges átlagos reakcióidő jellemzően magasabb. E jelenség magyarázatában szerepet játszhat, hogy a tárgyak és cselekmények produkciós képessége eltéréseket mutat gyermekvizsgálatok, továbbá normál és afáziás személyek vizsgálata alapján. Míg a Broca-afáziás betegek produkciós problémái elsősorban az igékkel kapcsolatban merülnek fel, addig a Wernicke-afáziások nehezen találják az odaillő tárgy nevét a beszéd során, ugyanakkor az igék használata többnyire megfelelő. A gyermekek nyelvfejlődésében elsőbbséget élvez a főnevek elsajátítása az igékhez képest. E kísérleti eredmények magyarázatára alternatív hipotézisek születtek, melyek pl. a főnevek és igék megértéséhez szükséges szemantikai struktúrák eltérő bonyolultságát hangsúlyozzák (Gelentner, 1982), vagy azt, hogy nem tanulhat a gyermek cselekmények kifejezésére szolgáló igéket, amíg nem rendelkezik a cselekmény résztvevőit jelölő főnevek ismeretével (O’Grady, 1987).